• 21:29
  • 22.10.2020
Hiába az óriási felháborodás: életbe lépett a hivatalnokok „rabszolgatörvénye”
politics
22.10.2020

Hiába az óriási felháborodás: életbe lépett a hivatalnokok „rabszolgatörvénye”

read more

Átlagosan fél órával korábban kell kezdeniük a munkát, ami például a kisgyerekes dolgozóknak nehézséget jelent, mert az óvoda vagy az iskola nem nyit fél órával hamarabb. A legdurvább a helyzet a Nyugdíjfolyósítási Főigazgatóságon, ahol háromnegyed hétkor kezdődik a köztisztviselők munkaideje a Népszava információi szerint. A szakszervezet számításai szerint egy hónappal kell többet dolgozni egy évben a tisztviselőknek, vagyis 13. havi plusz munkaidőt kaptak a nyakukba.
– A félórás ebédszünet eddig beszámított a munkaidejükbe, mostantól ezt is le kell dolgozniuk, ami éves szinten 130 óra munkaidő-növekedést jelent, 16 munkanapnak felel meg. Ehhez még hozzájön az, hogy az alapszabadságuk öt nappal csökken az eddigi huszonötről húszra – magyarázta a Blikknek Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke, aki szerint nagyon rossz a hangulat a köztisztviselők körében és nagy a felháborodás az új szabályok miatt.
Az is borzolja a kedélyeket a hivatalokban, hogy az eddigi kiszámítható előmeneteli rendszer megszüntették, és nem tudni, hogy kinek mekkora lesz pontosan az illetménye. – A miniszter vagy a munkáltató dönti el ezt – mondta az érdekképviseleti vezető, aki szerint lesznek ugyan, akik jól fognak járni, de szinte bizonyosan rengeteg kárvallottja lesz a besorolásnak.
Annyi biztos, hogy március 14-én sztrájkolni fognak a minisztériumokban és hivatalokban, és szakszervezet egy tízpontos követelést fogalmazott meg, amire a kormányzat még nem reagált. A tíz pont között szerepel a 25 napos alapszabadság visszahozása, a most lehúzott ebédidő ismételt beszámítása a napi munkaidőbe, vagy a ledolgozott éveket elismerő illetményrendszer visszaállítása.
A Miniszterelnökség a bürokráciacsökkentéssel és a versenyképesség javításával indokolta az új szabályok bevezetését.
– A kormány újabb lépést tesz Magyarország versenyképességének javítása, a bürokráciacsökkentés és a hatékonyabb kormányzati munka érdekében, emellett a közigazgatásban dolgozók anyagi megbecsültségének javításáért – indokolta a jogszabályt Gulyás Gergely (38) miniszter.
400 óra plusz
Nem csak a köztisztviselőkre, hanem a munkavállalókra vonatkozó szabályokat is szigorították decemberben. A munka törvénykönyvének módosítása lehetővé tette, hogy akár évi 400 óra túlmunkát rendeljenek el az eddigi 250 óra helyett, és a túlórák elszámolását hároméves időkeretben teszik lehetővé a munkáltatók számára.
Kommentár - Új időszámítás
A kiszámítható életpályamodell tényleg a legfontosabb vívmányok közé sorolható a munkavállalók többségénél, nem véletlen, hogy a kormányzat is igyekezett minél több területen meghonosítani ezeket a garanciákat. Most azonban úgy tűnik, a köztisztviselők esetében a mindeddig biztos számításokba némi hiba csúszott, vagy legalább is olyan elemek, amelyek nem teszik feltétlen vonzóbbá a közhivatalnoki pályát.
Szerintem a törvényalkotók a most hatályba lépő életpályamodellbe az ebédszünet, illetve a fizetett szabadság csökkentése közé utólag becsempészhetnek a jogszabályba néhány estére látványos tiltakozó felvonulást, sőt talán pár nap kollektív munkabeszüntetést is. Mert az első reakcióját látva szinte bizonyos, hogy ezek sem maradnak ki az új repertoárból.

1950789
read more